Navicular csont
Tartalom
Sajkacsonttörés Mi a sajkacsonttörés?
Ezt képalkotó eljárásokkal lehet kimutatni. A röntgenfelvételen gyakran látható az álízület jelentette hasadék a csont törtvégei közt, illetve navicular csont környező szövetek megkeményedése sclerosis. A betegségre utaló jel az érintett terület mozgásának és működésének fennmaradó korlátozottsága vagy éppen az adott testrész túlzott mértékű mozgékonysága, és a tartós fájdalom. Fontos továbbá az is, hogy a diagnózis felállításakor egyértelműen megállapítsák, hogy vitális vagy avitális álízületről van-e szó, mert a terápiát ennek függvényében kell megválasztani. A betegség lefolyása és a prognózis attól függ, hogy mennyire előrehaladott a beteg állapota.
A csuklóban nyolc kis kéztőcsont helyezkedik el, ezek egyike a sajkacsont. Ezek a csontocskák két sorba rendeződnek, az egyik sor az alkarhoz közelebb proximális kéztőcsontsora másik az ujjakhoz közelebb disztális kéztőcsontsor van.
A sajkacsont különleges abból a szempontból, hogy összekapcsolja ezt a két sort 1-es ábra.
Ez a csont sérül leggyakrabban a kéztőcsontok közül. Navicular csont törik el a sajkacsont?
Leggyakrabban nyújtott kézzel történő előre esés során törik el a sajkacsont. Kezdetben fájdalom jelentkezik, ami viszonylag hamar alábbhagy néhány nap vagy hét alatt. Kisebb duzzanat alakul ki, általában nincs kívülről látható deformitás, véraláfutás nagyon ritkán alakul ki.
Mivel nincs látható deformitás és a fájdalom is alábbhagy, sok ember úgy gondolja, csak megrándult a csuklója és megkésve vagy egyáltalán nem fordul orvoshoz. Sokszor az esést követően hónapok navicular csont évek múltán derül csak ki a törés. A sajkacsonttörés felismerése A sajkacsonttörés a csuklóról készített röntgenfelvételen kimutatható legtöbbször.
Ugyanakkor, ha a törés nem mozdult el, a korán első héten készített röntgenfelvételen nem mindig lehet észrevenni. Így egy el nem mozdult sajkacsonttörés sajnos könnyen elnézhető.
Sajkacsont
Ezért amennyiben a sajkacsont felett 2-es ábra kifejezett nyomásérzékenység tapintható, felmerül a sajkacsonttörés gyanúja és rögzítés szükséges. Egy-két héttel a sérülést követően készített ismételt röntgenfelvételen már jól kivehető a törés. Kérdéses esetekben MRI vizsgálat segít a diagnózis mielőbbi felállításában.
A végleges diagnózis felállításáig gipszrögzítés viselése javasolt, hogy megelőzzük a törés elmozdulását. A sajkacsonttörés kezelése Amennyiben a törés nem mozdult el, gipszrögzítés szükséges hétre.
Csikók esetében azonban bebizonyosodott, hogy a növekedési zónák és az ízületi folyadék által leadott jelintenzitás-hasonlóság miatt a folyadék-porc-csont komplex ezzel a szekvenciával kevéssé informatív képet nyújt. A proton denzitás és a T1 inversion recovery szekvencia adta a leginformatívabb képet a patacsont és a nyírcsont még növekedésben levő, illetve már mineralizálódott területeiről, és teremtett optimális kontrasztviszonyokat az ízületi porc, a ligamentum impar és a synovia között a patacsont nyírcsonti ízület tájékán. Az eredményeink alapján összefoglalható, hogy vizsgálati metodikánk a patahenger rendkívül kontrasztos és részletgazdag vizsgálatát teszi lehetővé csikók navicular csont. A protokoll tartalmaz rövid mérési idejű Navicular csont inversion recovery szekvenciát, és a patahengert alkotó szövetek minden eddigi diagnosztikai eljárásnál precízebben ábrázolhatók csikók esetében a bursa podotrochlearis kivételével.
Azért szükséges ilyen hosszú ideig rögzíteni a törést, mert a sajkacsont vérellátása szegényes, és a gyógyuláshoz megfelelő vérellátás szükséges. A csont egy része el is halhat a törést követően, ha a törés megfosztja navicular csont csont ezen részét a vérellátástól — ez különösen a sajkacsont proximalis pólusánál veszélyes, ez a csontrész van legközelebb az alkarhoz.
- Vállfájdalomkezelő gyógyszerek
- Az os naviculare és az os cuneiforme mediale gyermekkori osteochondrosisa Navicular csont.
Amennyiben a törés ezen a részen alakul ki vagy elmozdulás észlelhető, műtét javasolt. A műtét során egy csavart helyezünk be a csontba, ami stabilizálja a törést.
Navikuláris csont
A hosszas rögzítés elkerülése végett időnként elmozdulás nélküli esetekben is felmerül a csavarral való rögzítés lehetősége.
A sajkacsonttörések szövődményei Álízület: amennyiben a sajkacsonttörés nem kerül felismerésre, sokszor nem gyógyul meg.
Elölről hátul keskeny csont, keresztirányban hosszúkás, lefelé és befelé nagy ferde tengellyel. Három arcán ízületeket képez a láb többi csontjával, és az ín beszúrási pontjaként szolgál. Nagyjából párhuzamos alakú, hagyományosan hat arcot ír le néha négy arcot és két véget : a felső arc domború.
Néhány esetben még korrekt kezelés ellenére sem épül át a törés a rossz vérellátási viszonyok miatt. Az idő előrehaladtával a kialakuló kóros mozgások és a törött csontdarabok méretének csökkenése miatt a csukló alapvető statikája és biomechanikája megváltozik, amely hosszú távon kopáshoz vezet.
Amennyiben az álízület a kopások kialakulása előtt felfedezésre kerül, a sajkacsontot helyreállító műtét javasolt. Avascularis necrosis: A sajkacsont egy darabja elhalhat a vérellátás hiánya miatt, ezáltal a csont kisebbé válik, ami hosszú távon kopáshoz vezet.
- Ízületi fájdalom csípő subluxáció
- Az os naviculare és az os cuneiforme mediale gyermekkori osteochondrosisa Közösségek - MSK
Leginkább veszélyeztetett rész a csont proximális harmada, azaz az alkarhoz legközelebb eső fele. Amennyiben az ízület kopása előtt sikerül felfedezni, műtét javasolt a keringés helyreállítása és a törés gyógyítása céljából.
Kopás: Ha már kialakul a kopás, mentő eljárások merülnek fel a fájdalom csökkentése és a mozgás megtartása céljából. Végső esetben akár a csukló részleges vagy teljes elmerevítése is szükséges lehet.
Copyright © Pasamed.